e-Könyvelés

A beszámolási kötelezettséget elmulasztók jelentős mértékű bírságra számíthatnak, így tehát érdemes erre odafigyelni.

A számviteli üzletág vezetőjeként irányítja az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli szolgáltatói tevékenységét 2007 óta. Képzettségét tekintve okleveles közgazdász, regisztrált mérlegképes könyvelő, regisztrált adószakértő. Vezetői minőségében a munkaszervezésen és a kollégák szakmai felügyeletén és képzésén kívül feladata a számviteli hivatás legmagasabb minőségi elvárásainak való megfelelés biztosítása is. Napi kapcsolatban van a társaság ügyfeleivel, így közvetve és közvetlenül is ismeri az üzleti élet gyakorlatában felmerülő, a számvitelt, az adózást, a vállalkozások gazdasági, pénzügyi helyzetét érintő feladatokat és a problémákat.

Közeledik a beszámolók közzétételének határideje. A vállalkozó azzal tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, ha a beszámoló elektronikus példányát független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak hiba nélkül, hiánytalanul megküldi a kormányzati portál útján.

érdemes komolyan venni a közzétételt, az ezt elmulasztó vállalkozó az adóhatóságtól kap felszólító levelet és vaskos bírságot. 2012. január 1-től a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mulasztási bírság kiszabása mellett határozatban szólítja fel az adózót az elmulasztott kötelezettség teljesítésére. A határidő az első felszólítást követően 30 nap, a második felszólítást követően pedig 60 nap. A második felszólítás már tartalmazza az 1 millió forintos mulasztási bírság kiszabását.

Amennyiben a beszámoló benyújtása a második felszólításban kapott határidőig sem történik meg, az adószámot a NAV törli és kezdeményezi a cégbíróságnál a cég megszűntnek nyilvánítását.

Az idei évben a beszámolók ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet háromszor változott. Április 1-je és május 8-a között a céginformációs szolgálat automatikusan és haladéktalanul ellenőrzi a beszámolókat. Amennyiben magában a beszámolóban hibát talál, vagy az elektronikus űrlapon megadott cégjegyzékszám és adószám nem stimmel, erről a benyújtó azonnal értesítést kap, és a beszámolót ilyenkor be nem nyújtottnak kell tekinteni.

Ezzel szemben május 9-e és augusztus 31-e között a céginformációs szolgálat csak véletlenszerű kiválasztás segítségével, eseti jelleggel vizsgálja a beszámoló mellé csatolt elektronikus űrlap adattartalmát. Ha a beszámoló nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, azt haladéktalanul eltávolítja a honlapról és erről szintén értesíti a benyújtót, de az adóhatóságot is.

Szeptember 1-jétől pedig visszatér ismét a korábbi rend: az automatikus ellenőrzés és az erről szóló haladéktalan értesítés.

A közzététel során az alábbi dokumentumokat kell beküldeni:

-          mérleg,

-          eredménykimutatás,

-          kiegészítő melléklet,

-          független könyvvizsgálói jelentés, amennyiben a cég erre kötelezett,

-          adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat,

-          közzétételi díj megfizetését tanúsító MÁK-igazolás.

A dokumentumokat, a közzétételi díj befizetéséről szóló igazolás kivételével, PDF-formátumban kell csatolni. Természetesen az eredeti, az arra jogosult által aláírt, papíralapú beszámolóra, adózotteredmény-felhasználásra vonatkozó határozatra, valamint független könyvvizsgálói jelentésre is szükség van, hiszen a beszámolót közzétevő személy ezzel tudja igazolni, hogy a közzététel során a jogosultak által elfogadott beszámolóhoz képest nem változtatott annak tartalmán.

A helyes közzétételt követően a beszámolót közzétevő személy ügyfélkapus tárhelyére megérkezik a számla a közzétételi díjról, e-számla formátumban, amelyet szintén célszerű elmenteni a beszámoló mellé. A KIM a közzétételi díjról áfás számlát állít ki, így ha arra egyébként jogosultak vagyunk, a megfizetett 3 ezer forintos közzétételi díjból 638 forintot visszakaphatunk.

Budapesti könyvelőirodánk regisztrált mérlegképes könyvelői folyamatosan nyomonkövetik a jogszabályi változásokat, így ügyfeleink beszámolói határidőben, és hiba nélkül kerülnek benyújtásra.

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com

Felülírták a korábbi adóhatósági jogértelmezést a tavalyi bírósági ítéletek, akár több tízmilliárd forintot téríthetnek vissza a cégeknek.

Több éves tapasztalattal rendelkezik az adóigazgatás területén, valamint magyar adózást érintő adótanácsadások kidolgozásában. Jelenleg főként társaságok adózási átvilágításával, valamint magánszemélyek adóhatóság előtti képviseletével foglalkozik.

Csökkentette adóalapját az iparűzési adó összegével? Ha nem volt nettó adótartozása, a 2006-os évre még visszamenőleg is érvényesítheti ezen jogosultságát. A korábbi, téves adóhatósági jogértelmezésnek ugyanis több bírósági döntés vetett véget.

Nem könnyű feladat sikerre vinni az állami adóhatóság elleni bírósági keresetet. A statisztikai adatok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal még mindig magabiztosan áll a bíróság előtt, hisz a közigazgatási perekben hozott ítéletek több mint 70 százaléka az adóhatóság ellen benyújtott keresetek elutasításával fejeződik be. Ha pedig valakinek mégis sikerül a saját ügyét megnyernie, ennek másokra nézve csak ritkán van pozitív kihatása, hiszen a vitatott tényállások nem azonosak.  

Ezért érdekes, hogy az adószakma nem kezdett semmit azzal a ténnyel, hogy a Legfelsőbb Bíróság tavaly konzekvensen kimondta: az adótartozás megváltozott fogalmának alkalmazásakor, az adóhatóság téves jogértelmezési gyakorlat alapján rótt ki adókülönbözetet társasági adónemben.

Miért van ennek különös jelentősége? Azért, mert az ítéletekkel közvetlenül nem érintett vállalkozások is hivatkozhatnak az ítéletekben foglalt jogértelmezésre.

2004. és 2009. között a társasági adóról szóló törvény megengedte, hogy az adózók a társasági adóalapjuk meghatározásakor adóalap-csökkentő jogcímen számolhatják el a megfizetett helyi iparűzési adójukat. A csökkentés kezdetekben az iparűzési adó 50%-a volt, 2006-tól viszont megegyezett annak teljes összegével, amennyiben az adott év utolsó napján a cégnek nem volt az állami, vagy valamely önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.

Az adótartozás fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény 2007 novemberéig nagyon egyszerűen definiálta: az esedékességig meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

Ez a szabályt, ami ugyan nem túl igazságos, de legalább egyértelműen meghatározta, hogy mikor lehet alkalmazni a csökkentő korrekciós tételt és mikor nem.

A változást egy 2007. november 16-ától hatályba lépett törvénymódosítás hozta. Ennek eredményeként sem lett bonyolultabb az adótartozás fogalma. Csupán annyi történt, hogy bevezették a nettó adótartozás fogalmát. Ezzel megszűnt az a korábban előforduló méltánytalan helyzet, hogy ha egy adózónak december 31-én akár csak ezer forint tartozása állt fenn bármely adószámláján, az adóalap-csökkentő korrekciót akkor sem alkalmazhatta, ha történetesen valamennyi adószámlájának összesített egyenlege túlfizetést mutatott.

A fő kérdés ezek után az lett, hogy az új szabályozást mely bevallási időszakra lehet alkalmazni. Az adóhatóság szemszögéből nézve az ellenőrzések során mindig könnyű menetnek számított, amikor az adózók az adóalap csökkentéssel a törvényi tilalom ellenére akkor is éltek, ha az adóév utolsó napján akár egyetlen egy adószámlán is adótartozásuk állt fenn. Ráadásul a revízió annak sem tulajdonított jelentőséget, hogy az milyen mértékű. A szabály világos volt: ha van adótartozás, nem alkalmazható az adóalap-csökkentő jogcím.

A 2007. november 16-a után jogerősen zárult adóvizsgálatok során is sokan beletörődtek sorsukba, hogy hiába a kedvező jogszabályi változás, annak hatályba lépését megelőző adóévekben a régi szabályok alapján jogos az adóhatósági szigor.

A jogértelmezés körüli bizonytalanságot volt hivatva megszüntetni a 2010 végén megjelent adóhatósági állásfoglalás is. Ebben a NAV nyilvánosan is megerősítette: az adóalap- csökkentő jogcím igénybevételének vizsgálatakor csak a hatályba lépést követő időszakban fennálló adótartozásokra lehet alkalmazni a nettó adótartozás fogalmát. Vagyis első ízben csak a 2007-es adóévre engedte az adóhatóság a nettó adótartozás fogalmának alkalmazását, míg a korábbi adóévekre nem, így 2006-ra sem.

A bírósági ítélkezési gyakorlat azonban nem szentesítette az adóhatóság jogértelmezését, és kimondta: a törvénymódosítás hatályba lépése után indult vagy jogerősen befejeződött adóigazgatási eljárásokban a nettó adótartozás fogalmát a hatályba lépést megelőző évekre is alkalmazni kell. Vagyis ha egy adózónak nincs nettó adótartozása, a helyi iparűzési adó ráfordításként elszámolt összegével jogszerűen csökkenti társasági adóalapja meghatározásakor az adózás előtti eredményét. Még akkor is, ha az olyan adóévben áll fenn, amikor a nettó adótartozás fogalma még nem volt hatályban.

Az egymást követő ítéletek után az adóhatóság a 2011 decemberében megjelent, 2011/48. számú adózási kérdéssel visszavonta a korábban kiadott tájékoztatását. A visszavonással egyidejűleg azonban nem jelölte meg annak okát.

Későn születtek meg a legfelsőbb bírósági ítéletek, így már csak a 2006-os évet lehet menteni, vagyis felülvizsgálatot kezdeményezni azon eljárásokkal szemben, ahol az adóhatóság annak ellenére nem engedélyezte az adóalap csökkentését, hogy az adózónak nettó tartozása nem volt. 

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com

Az, hogy a társas vállalkozás a tagok után milyen mértékű járulékot fizet, attól függ, hogy a tag milyen jogviszonyban végzi a munkát (munkaviszony, megbízási jogviszony, tagsági jogviszony), a tag a társaság vezető tisztségviselője-e vagy sem.

2012-től az a tag is társas vállalkozónak minősül, ügyvezetői tevékenységére tekintettel, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. Kivételt képez ez alól, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül. Így a vezető tisztségviselői jogviszony 2012-től társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyt, társas vállalkozói jogviszonyt vagy választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez. 

A társas vállalkozó társadalombiztosítási szempontból lehet főfoglalkozású, többes jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytató. 

Főfoglalkozású társas vállalkozó esetén a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után 10% mértékű nyugdíjjárulékot, a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér másfélszerese után 8,5% mértékű egészségbiztosítási és munkaerő- piaci járulékot, illetve a kifizetett juttatásból az adóelőleg számításánál figyelembe vett összeg, de legalább a minimálbér 112,5%-a után 27% mértékű szociális hozzájárulási adót  kell fizetni. 

Többes jogviszonyban álló társas vállalkozó esetén: 
Heti 36 órás munkaviszonyban, illetve közép vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató társas vállalkozó után, csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelemre kell nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni. 

Ha a társas vállalkozó több társas vállalkozásnak is a tagja vagy ügyvezetője, nyilatkozata alapján a járulékfizetés alsó határa után a járulékokat és a szochót csak az egyik tagi, ügyvezetői jogviszonyában kell megfizetni. A többi jogviszonyban csak a ténylegesen elért jövedelem után van járulék és szociális hozzájárulási adót  fizetési kötelezettség. 

Ha a társas vállalkozó egyben egyéni vállalkozó is főszabályként egyéni vállalkozóként teljesíti fizetési kötelezettségét, legalább a járulékfizetési kötelezettség alsó határa után. Társas vállalkozóként ebben az esetben csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni nyugdíjjárulékot és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. E helyett a tag választhatja, hogy társas vállalkozóként teljesíti fizetési kötelezettségét, legalább a járulékfizetési kötelezettség alsó határa után. A szociális hozzájárulási adó tekintetében a tag eldöntheti, hogy ezt az adót egyéni vállalkozásában vagy tagi jogviszonya alapján a társaság fizesse meg, legalább a minimálbér 112,5%-a után. Másik jogviszonyban a szociális hozzájárulási adó alapja a ténylegesen elért jövedelem. 

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén a társas vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet, a személyes közreműködésért juttatott, járulékalapot képező jövedelem után. A tag után a társaság egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni (havi 6390 Ft). Ha a magánszemély több társas vállalkozásnak is tagja, a nyilatkozata alapján csak az egyik társas vállalkozásnak kell fizetnie. A társaságot szociális hozzájárulási adó nem terheli.

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com

Az idei első negyedévben 5828 céggel szemben indult felszámolási és 9048 céggel szemben végelszámolási eljárás.

Továbbra sem túl gyakori a csődeljárás intézményének alkalmazása, melyből az idei évben csupán 45-öt indítottak. A felszámolások száma a tavalyihoz képest 33 százalékkal, a végelszámolásoké pedig 54 százalékkal emelkedett.

Mint mindig most is jelentős eltérések vannak mind régiónként, mind ágazatonként a felszámolások vagy épp új cégalapítások kapcsán. Az észak-magyarországi régióban például az idei első negyedévben 50 százalékkal több új céget alapítottak, mint 2011 ugyanezen időszakában, míg a nyugat-dunántúli régióban a növekedés üteme 20 százalék alatt maradt. A felszámolások számának alakulásának regionális eltéréseit jól mutatja, hogy míg a közép-dunántúli régióban 50 százalékkal is növekedett a felszámolások száma az első negyedévben a múlt év azonos időszakához képest, addig az észak-alföldi régióban a növekedés üteme még a 15 százalékot sem érte el.

Az építőipari cégek között a felszámolási eljárások növekedési üteme messze az országos szint alatt marad, amiben komoly szerepe lehet az évek óta eleve igen magas felszámolási aránynak. Vannak azonban olyan szakágazatok ahol kifejezetten csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma.

Más ágazatokban, így a szállítmányozás és fuvarozás esetében is látható, hogy a komoly piacszűkülés miatti korábbi rossz adatok után mára némiképp konszolidálódott a helyzet. Más területeket viszont még csak most ér el a felszámolási hullám: az átlagosnál lényegesen magasabb a felszámolások növekedési üteme a kiskereskedelemben, az informatikában, a vendéglátóiparban, vagy épp a pénzügyi szolgáltató cégek körében. Utóbbiak közül kétszer annyi cég került felszámolás alá az idei első negyedévben, mint 2011-ben.

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com

Egyre nagyobb figyelmet fordít az adóhatóság az internetes ingó értékesítések vizsgálatára. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelvében szerepel az, hogy a csomagküldő, internetes kereskedelem területén a következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtéseket kíván folytatni. Egyebek között azt kívánja megtudni a magánszemélyektől, hogy mennyi jutalékot fizettek egy internetes aukciós oldalnak, kaptak-e róla számlát, megfizették-e utána az adót?

Kevés lehetőségük van az interneten kereskedőknek, ha a számukra legoptimálisabb adózási formát kívánják megtalálni. Sok tényező befolyásolhatja, hogy adott esetben miként ítéli meg az adóhatóság a vizsgált magánszemély tevékenységét.

Az első kérdés az, hogy mikor kell adószámot kérni annak, aki a törvényeket betartva szeretné eladni az ingóságait. Ehhez először is azt kell tisztázni, hogy a magánszemély eseti jelleggel, néhány alkalommal, vagy pedig üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel kíván-e értékesíteni - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  által a portál érdeklődésére küldött válaszokból.

Az adózás rendjéről szóló törvény (art.) szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. (Kivétel ez alól bizonyos esetben az ingatlan-bérbeadás.) Az általános forgalmi adóról  szóló törvény szerint gazdasági, vagyis adóköteles tevékenységnek számít az, amit valaki üzletszerűen, illetve tartós vagy rendszeres jelleggel folytat, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi. A törvény kiemeli, hogy gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

Azt, hogy mi számít üzletszerűnek, illetve rendszeres értékesítésnek, nem pontosítja a törvény. A NAV értelmezése szerint üzletszerűnek tekinthető a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel. Az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni. Az adóhatóság felhívja a figyelmet arra, hogy a rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése már adóalannyá teheti. A tevékenység áfa szempontból történő minősítését az sem befolyásolja, hogy azt a magánszemély fő-, melléktevékenységként, vagy esetleg hobbiként folytatja-e.

A problémát az jelenti, hogy ezek alapján a magánszemélynek magának kell megítélnie, hogy az általa folytatott értékesítés jellegéből adódóan gazdasági tevékenységnek minősül-e vagy nem, vagyis kérnie kell-e adószámot vagy sem. Bármilyen irányú rossz döntés jelentős anyagi többletterhet jelenthet az adózó számára.

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com

Fókuszban a vagyonvédelem és a feldolgozóipar. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2012 - re vonatkozó ellenőrzési irányelvei középpontjában továbbra is a bejelentés nélküli munka visszaszorítása szerepel a kiemelt célok között.

Az építőipari cégek helyett az idén a vagyonvédelmi társaságok kerülhetnek előtérbe, a hivatalnak pedig erősödhet a felvilágosító tevékenysége, amire már régóta széles körű igény mutatkozik.

A  jogkövető vállalkozások jelentős versenyhátránya különösen a szűkülő piaci lehetőségek időszakában jelent komoly veszélyt, ilyenkor e cégeknek a fennmaradásukért kell küzdeniük napról-napra. Ezért van különösen nagy súlya annak, hogy a Nemzeti Munkaügyi Hivatal továbbra is kiemelten kívánja kezelni a bejelentés és munkaszerződés nélküli foglalkoztatás visszaszorítását.

Amíg korábban az építőipar folyamatosan kiemelt terület volt, az idei terv a vagyonvédelmi szektort nevesíti a vizsgálatot egyik fő területévé: ez a tevékenységi terület továbbra is jelentős létszámot foglalkoztat. A vagyonvédelem mellett a feldolgozóipari cégek is fokozott ellenőrzésre számíthatnak: minden tizedik munkaügyi ellenőrzés az említett területeket fogja érinteni.

Ami újdonság a korábbi irányelvekhez képest, hogy minden korábbinál nagyobb jelentősége lesz az utóellenőrzéseknek, hiszen ezentúl a határozatok 80 százaléka esetén utóellenőrzést is kell tartani.

A munkaügyi felügyelők az irányelv szerint a helyszínen a munkaszerződések mellett  a munkabér mértékére, a munkabér védelmére, valamint a jogviszony megszűnésekor az igazolások kiadására, továbbá az utolsó havi elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályi rendelkezések pontos betartását fogják ellenőrizni.

A szolgáltató közhatalom elvének érvényesítése talán véget vethet bizonyos, az egyes munkáltatókat feleslegesen irritáló jogalkalmazói eljárásoknak is.

Nem említi az irányelv a bérkompenzáció ellenőrzésével kapcsolatos teendőkről, sem az új Munka Törvénykönyve hatályba lépésével kapcsolatos esetleges moratórium, vagy türelmi idő lehetőségéről. A 2012. július 1-én hatályba lépő új törvény a már közel 20 éve érvényben lévő munkaügyi kódexet alapjaiban változtatja meg, ezért is szükség lehet bizonyos engedmények esetleg moratórium előzetes rögzítésére.

Nem tér ki az irányelv a különböző fiktív cégekkel kapcsolatos ellenőrzési stratégia változásáról sem, holott az úgynevezett munkaügyi feketelistán évek óta előkelő helyeken szereplő cégek esetében a kiszabott munkaügyi bírságok behajthatóságának lehetőségét mindenképpen célszerű lenne növelni.

Könyvelőirodánk minden segítséget megad az ügyfeleinek egy esetleges ellenőrzés alkalmával, illetve a hatóságok előtt díjmentesen képviseli őket.
Amennyiben szolgáltatásunk felkeltette érdeklődését, keresse kollégánkat az alábbi elérhetőségen és egyeztessen időpontot! 

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com

2012. február 29-től módosult néhány NAV számlaszám.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              10032000-06055967 NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyektől levont járuléka beszedési számla (adónemkód: 292)

Jogutód: 10032000-06056229 NAV Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla (adónemkód: 124)

10032000-06055998 NAV Egészségügyi hozzájárulás magánszemélyektől levont hozzájárulás beszedési számla (adónemkód: 294)

Jogutód: 10032000-06056212 NAV Egészségügyi hozzájárulás magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla (adónemkód: 152)

10032000-06055943 NAV Bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének díja bevételi számla (adónemkód: 306)

Jogutód: 10032000-01076277 NAV Egyéb kötelezettségek bevételi számla (adónemkód: 211)

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com

Bizonyos mezőgazdasági termékekre is fordított áfafizetést vezetne be a kormány, a javaslatot múlt héten bocsátották társadalmi vitára.

Társadalmi vitára bocsátotta az egyes mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó fordított adózásról szóló szabályok tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormany.hu oldalon található tervezet szerint a mezőgazdasági termékek meghatározott körére vonatkozó fordított adózást 2012. június 1-től vezetnék be.

Mely termékek érintettek?

A jogalkotó egyelőre csak a gabonafélékre, illetve egyes olajos magvakra (kukorica, búza, árpa, rozs, zab, szójabab, napraforgó, repce, olajrepcemag) terjesztette ki javaslatát. A törvénymódosítás hátterében az egyre nagyobb méreteket öltő visszaélések állnak. Ma már egyre több adóhatósági közlemény lát napvilágot, amely különféle bűnözői vagy adócsaló csoportoknak a leleplezéséről ad hírt. Ebből is arra lehet következtetni, hogy mára szinte iparággá nőtték ki magukat a mezőgazdasági terményekkel való visszaélések, melyek nem csak hogy az ágazat zavartalan működését lehetetlenítik el, de rontják az adómorált és csökkentik a gazdálkodók versenyképességét is.

Hogy is lehet adót csalni mezőgazdasági termékekkel?

Klasszikus eset az, amikor még csak termény sem mozog. Valaki egy fiktív számlát állít ki egy adott mennyiségű termény értékesítéséről. Ebben az esetben az egyik fél áfát számít fel, a másik fél (a beszerző) áfát von le. Ennek következménye az szokott lenni, hogy a beszerző értékesíti ezt a terméket az EU tagállamaiban más adóalanyok számára, de ezt is csak papíron, vagyis tényleges árumozgatás nem történik. De mi az értelme ennek a folyamatnak? Mivel az EU-s értékesítés áfamentesen bonyolítható le, a közbenső szereplő az áfát visszaigényli az államtól, míg az a belföldi adóalany, aki „értékesítette” a terményt vagy nem fizeti be az áfát, vagy újabb fiktív számlákat állít be bevallásában a levonási oldalon, így ő megússza az áfa befizetését az állami költségvetésbe.

Ennek a megakadályozására jön létre a fordított adózás. Ez a megoldás a magyar jogrendben is ismert, az építőipari szolgáltatások terén már 2008-tól alkalmazható. Fordított adózás esetében mind a fizetendő áfa, mind a levonható áfa ugyanannál az adóalanynál szerepel. Ennek hatására az előbb vázolt visszaélés kiküszöbölhető.

Érdemes megemlíteni, hogy Romániában fordított adózást kell alkalmazni egyes mezőgazdasági termékekre (ott ez kiterjed a zöldségre, gyümölcsre, húsra, cukorra és lisztre is), ezáltal az EU már ismeri és könnyebben hozzájárul ehhez a különleges eljáráshoz. Más tagállamokban pedig már egyéb termékek is a fordított adózása alá kerültek: Németországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában például az elektronikai cikkek kereskedelme is így működik.

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com

Napokon belül enyhébbé és világosabbá válnak a bérkompenzációval kapcsolatos szabályok: jövő héten kerül sor az erről szóló  törvénymódosítási javaslat zárószavazására, és nincs okunk kételkedni abban, hogy az Országgyűlés elfogadja a tervezetet.

Várható tehát, hogy a vállalkozások számára előnyösebb helyzet áll elő a jelenleginél. Az ugyanakkor még ebből a törvénycsomagból sem derül ki, hogy pontosan miként igényelhet majd támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból az elvárt béremelésnek eleget tevő munkáltató.

A törvénymódosítással pontosítják, mely költségvetési támogatásokban nem részesülhet az a munkáltató, amely az adóváltozások miatt a nettó keresetek megőrzéséhez szükséges, elvárt béremelést nem hajtja végre. A tilalom alól kikerül

-          az a költségvetési támogatás, amelynek nyújtására éppen az elvárt béremelés végrehajtásának elősegítése érdekében kerül sor,

-          a nem állami intézmény fenntartójának nyújtott normatív és egyéb hozzájárulás, valamint

-          a 2007. évi XVII. törvény szerinti támogatások (agrár és mezőgazdasági támogatások).

Az elvárt béremelésnek a munkavállalók legalább kétharmadánál kell eleget tenni. Ahhoz, hogy ez a rendelkezés a munkaerő-kölcsönző cégek számára is elfogadható legyen, a javaslat világossá teszi, az ő esetükben mit kell érteni a munkavállalók kétharmadának megfelelő létszám alatt. A változás lényege, hogy figyelmen kívül lehet hagyni azt a kölcsönzött munkavállalót, aki olyan kölcsönvevőhöz kerül, ahol a kölcsönvevő – az általa tett nyilatkozat szerint − saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek. Ugyanez a logika érvényesül az iskolaszövetkezetek esetében is. Vagyis náluk is figyelmen kívül kell hagyni azt a nappali tagozatos tanuló vagy hallgató munkavállalót, aki olyan céghez kerül, amely (az általa tett nyilatkozat szerint) nem valósította meg a munkavállalók legalább kétharmadát érintő béremelést.

Szintén a munkaerő-kölcsönző cégekre tekintettel pontosítják a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezményi szabályokat is. Ezek szerint a munkaerő-kölcsönző cégek akkor és azon munkavállalóikkal kapcsolatban minden további nélkül érvényesíthetik az adókedvezményt, akiknek munkaviszonya nem munkaerő-kölcsönzésre irányul (vagyis akik nem kikölcsönzött vagy kikölcsönzendő munkavállalók). Szintén lehetőség nyílik a kedvezmény igénybe vételére azon kölcsönbeadott munkavállalók kapcsán, akiknek a bérét a kölcsönvevő cég hasonló munkakört betöltő olyan saját munkavállalóinak béréhez igazították, akik esetében az elvárt béremelést a kölcsönvevő végrehajtotta.

E szőrszálhasogatónak tűnő részletszabályokra azért van szükség, mert a munkaerő-kölcsönző cégek a szociális hozzájárulási adónak ugyan alanyai, és ezzel a bérkompenzációs adókedvezmény lehetséges haszonélvezői, ám a bérek meghatározásának joga több esetben a munkaerőt bérbe vevő vállalkozást illeti meg.

Könnyítés még, hogy a javaslat lehetővé teszi: a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosulttá váljon az a kifizető is, aki visszamenőlegesen hajtja végre az elvárt béremelést. Itt ugyanakkor feltételül szabták, hogy a béremelésre az adott évben sor kerüljön. Meghatározták azt is, hogy ilyen esetekben a már bevallott szociális hozzájárulási adó alapját, a szociális hozzájárulási adót és a részkedvezmények alapját, összegét nullára kell módosítani, ezzel párhuzamosan pedig ezek mértékét a visszamenőleges béremelésről szóló, adott havi bevallásban a tárgyhónaptól eltérő időszak feltüntetésével kell bevallani. Vagyis nem a korábbi bevallásokat kell utólag módosítani.

Újdonság még az is, hogy az adókedvezmény vizsgálatakor a revizorok szemet hunynak afelett, ha az elvárt béremelésből kimaradt a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalók maximum 10 százaléka, vagy az elvárt és a tényleges béremelés különbsége munkavállalónként nem haladja meg a 300 forintot. Ennél nagyobb eltérések esetén az adóhatóság már adókülönbözetet állapíthat meg.

A bérkompenzációról szóló szabályok még egy részterületre kiterjednek majd a jövőben. Az nyilvánvaló, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény esetében a részkedvezmény alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér. Azoknál az eseteknél azonban, amelyeknél a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó alapja a vállalkozás által külföldre kiküldött munkavállaló kiküldetést megelőző egy évben elért alapbérének havi átlaga, e szabály nem alkalmazható egyértelműen. Ezért a friss törvényjavaslat új rendelkezést tartalmaz erre a speciális esetre, és előírja, hogy a részkedvezmény alapja a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér, és nem pedig egy korábbi egyéves időszakban elért keresetátlag.

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com

Gyakori volt korábban, hogy egyes cégvezetők nagymértékű adótartozással „bedöntötték” vállalkozásukat, majd új céget alapítottak. Ennek a gyakorlatnak vet véget az adóregisztrációs eljárás.

Az idén már csaknem 13 ezer céget vizsgált át az adóhatóság, az új szűrő-vizsgálat keretein belül.Az adóregisztrációs eljárás célja az úgynevezett céglovagok kiszűrése, akik csak azért alapítanának céget, hogy megcsapolják az államkasszát. A vizsgálattal az alábbi esetekben találkozhatnak az adózók: cég alapításakor, ha a vezető tisztségviselő, vagy a többségi befolyással rendelkező tag személye megváltozik, illetve ha az eljárást az alapítani tervezett cég leendő vezető tisztségviselője vagy tagja az e célra szolgáló adatlap állami adóhatósághoz történő benyújtásával kéri.

Minden esetben a cég többségi vagy minősített befolyással rendelkező tagjainak és a vezető tisztségviselőinek az adózási előéletét vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Ha a törvény által meghatározott feltételek fennállnak, az adóhatóság az adószám megállapítása iránti kérelmet el kell, hogy utasítsa, illetve már működő cég esetében az akadály elhárítására szólítja fel a céget. Ennek eredményeként az idén 12311 cégbejegyzésre kötelezett szervezetből 419 nem kezdhette meg „céglovagi” tevékenységét, mert a NAV jogerősen elutasította az adószám megállapítása iránti kérelmüket. A működő cégek vezető tisztségviselői, illetve tagjai személyében bekövetkezett változások körét is tekintve, 3028 esetben merült fel olyan akadály, amelynek következtében az állami adóhatóságnak az eljárást le kellett folytatnia.

Azoknál a cégeknél, amelyek – az adóregisztrációs eljárás próbáját kiállva – adószámot kapnak, részletes kockázatelemzési eljárást végez a NAV. Ennek során eddig közel 4 ezer kérdőívet küldött ki az adózó által végezni kívánt tevékenység személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeinek elemzése céljából. Március közepéig csaknem 700 kérdőívet küldtek vissza az adózók, az esetek többségében teljes körűen kitöltve, mely alapján közel 200 ellenőrzés elrendelésére született javaslat. Eddig 53 esetben került sor adószám felfüggesztés vagy törlés kezdeményezésére azért, mert az adózó a kérdőívet nem küldte vissza, illetve a revízió a megadott címen nem találta meg az adózót.

Budapesten, a 13-ik kerületben működő könyvelőirodánkban már a cégalapítást megelőzően leendő ügyfeleink rendelkezésére állunk, segítve az eligazodást a jogszabályok között. 
Keresse értékesítési kollégánkat, aki segít Önnek az időpontegyeztetésben. 

www.e-konyveles.com
Mobil: 20/391-40-10
sales@e-konyveles.com